Reviews for From Natural Philosophy to the Sciences Writing the History of Nineteenth-Century Science

The average rating for From Natural Philosophy to the Sciences Writing the History of Nineteenth-Century Science based on 2 reviews is 4 stars.

Review # 1 was written on 2016-07-01 00:00:00 Eric Kole A thorough narrative history of the Church of the Brethren. This book covers a full history of the Church of the Brethren up to 1995. Topics include: the foundation of the Brethren movement from the group of eight who departed from the Catholic, protestant and reformed churches to find a more consistent form of Christianity; the geographic migration of the church; reasons behind schisms the church faced; changes brought about by an industrialization; and other polity issues faced across almost two centuries of the brethren movement. To form this narrative Durnbaugh often sources from his two other lengthy books "The Brethren in Colonial America" and "European Origins of the Brethren" which are collections of letters, writings and other historical documents. He also draws material from many other sources that are now available in the public domain. Durnbaugh's abundant footnotes on these sources can provide the reader with a significantly greater understanding of the related subject matter.

Review # 2 was written on 2013-10-05 00:00:00 Tracey Young Howard Zinn történész 1968-ban rap párbajra hívja B̶r̶e̶t̶t̶ ̶K̶a̶v̶a̶n̶a̶u̶g̶h̶ Abe Fortas legfelső bírót a polgári engedetlenség témakörében. Öt csillagos szöveg, mert egyszerűen van megfogalmazva és logikusan felépítve, miközben végig higgadt marad – egy politikai vitairatnak ilyennek kell lennie. Zinn élesen elválasztja egymástól az államot és a társadalmat, mondván, érdekeik és lehetőségeik különbözőek. Az államnak összehasonlíthatatlanul több lehetősége (anyagi erőforrások, média, erőszakszervezetek, törvények) van érdekeinek megfelelően cselekedni, mint egy mezei könyvmolynak. Demokrácia ide vagy oda, bizonyos helyzetekben az egyszerű polgár nem tud törvényes és békés úton nyomást gyakorolni az államra. Attól még, hogy x évenként egyszer elballaghat a szavazóurnáig, nem sokat tud tenni akkor, ha törvényes úton elüldöznek egy egyetemet vagy ledarálnak egy akadémiát, netán beszántják az alkotmánybíróságot. A petíciókat, úri tüntiket, sajtótájékoztatókat, ultimátumokat megfelelő hatalomkoncentráció esetén könnyen figyelmen kívül hagyhatják. Ilyen esetekre találták ki a polgári engedetlenséget (épületfoglalások, ülősztrájkok, ablakbetörések, spontán táborozgatások köztereken), amely abból az egyszerűnek tűnő, de idehaza mégsem túl elterjedt felismerésből táplálkozik, hogy a demokrácia minden nap zajlik, nem x évente egyszer történik meg. Zinn számos példát hoz békés és kevésbé békés módszerekre és az elméleti alapozással sem adós. Különösen érdekes és vitára ingerlő lehet az erőszak alkalmazásáról szóló fejezet, hiszen ez minden tüntetés kínos dilemmája.